Nov 1, 2025

ProfitLine.hu Magyarország az üzleti szolgáltatások digitális innovációs központjává válhat 2025. 11. 01. 04:00 A magyarországi üzleti szolgáltató központok (Business Service Centres – BSC) egyre inkább stratégiai digitális innovációs központokká válnak, túllépve hagyományos back-office szerepükön. Az ABSL (Association of Business Service Leaders in Hungary) és a Deloitte Magyarország friss jelentése szerint a szektor jelentős mértékben hozzájárul a GDP-hez és a foglalkoztatáshoz, de a növekedés fenntartásához elengedhetetlen a tehetséggondozás, a szabályozási környezet átláthatósága és a köz- és magánszféra közötti együttműködés erősítése. Az elmúlt két évtizedben Magyarország Közép-Európa egyik vezető célpontjává vált az üzleti szolgáltató központok számára. A kezdeti, elsősorban költséghatékonyságra és tranzakciós támogatásra fókuszáló modellek mára komplex, multifunkcionális és innovációvezérelt szolgáltatásokká alakultak. A szektor jelenleg több mint 215 központot és 110 ezer munkavállalót számlál, hozzájárulása a GDP-hez megközelítőleg 3%-os, így ezzel az ország egyik legjelentősebb gazdasági motorjává vált. „Magyarország üzleti szolgáltató iparága szilárd alapokra épült, melyet a többnyelvű tehetség, a költséghatékonyság és az operációs kiválóság jellemez. A következő fejezet a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások felé való elmozdulásról szól – az automatizálás, az analitika és a digitális transzformáció irányába. A munkaerő megtartásával és a képességek fejlesztésével kapcsolatos kihívások ellenére Magyarország alkalmazkodóképessége, valamint az oktatásra és az innovációra való folyamatos összpontosítás jó helyzetbe hozza az országot a szektor jövőbeli növekedését illetően.” – mondta Lukács Eszter, a Deloitte üzleti szolgáltatások támogatására szakosodott tanácsadási igazgatója. Az átalakulás motorjai: digitális fejlődés és tehetséggondozás A jelentés rávilágít, hogy a magyarországi BSC-k stratégiai prioritásként kezelik a digitális transzformációt és az AI (mesterséges intelligencia) bevezetését. A központok már nem csupán támogató egységekként működnek, hanem globális vállalati stratégiákba ágyazott digitális innovációs központokká válnak, olyan területeken, mint a fejlett analitika, automatizálás, kiberbiztonság, ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok) és felhőalapú megoldások. A központok több mint 80%-a számol be produktivitás-növekedésről, amit elsősorban az AI-eszközök, a munkaerő fejlesztése és a folyamatok szabványosítása vezérel. A szektorban dolgozók száma 2021-ben még mintegy 70 000 fő volt, 2024-re azonban meghaladta a 110 000-et, ami a dinamikus bővülés és a gazdasági rugalmasság egyértelmű jele. Az üzleti szolgáltató központok kiemelkedő bérelőnyt kínálnak a nemzeti átlaghoz képest, hozzájárulva az életszínvonal növeléséhez és a helyi gazdaság élénkítéséhez. Emellett kulcsfontosságú szerepet játszanak a tehetségfejlesztésben, folyamatos képzésekkel és karrierlehetőségekkel segítve a munkaerő modernizálását. „Az üzleti szolgáltatások iparága Európában stratégiai növekedési motorrá vált, túllépve hagyományos támogatói szerepén. A globális kihívások közepette az ágazat kritikus átalakulást segítő szerepet tölt be, gyorsan reagálva a technológiai, tehetség- és üzleti trendek változásaira. Magyarország üzleti szolgáltató iparága példázza ezt az átalakulást, folyamatosan bővül a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé, és jól képzett munkaerőt foglalkoztat.” – tette hozzá Lukács Eszter. Kihívások és lehetőségek a versenyképesség megőrzésében Annak ellenére, hogy Magyarország stabil pozícióval rendelkezik az üzleti szolgáltatások piacán, a szektor számos kihívással néz szembe. A legfontosabb problémák között szerepel a tehetséghiány, különösen a fejlett digitális készségek (AI, automatizálás, analitika, kiberbiztonság) és a többnyelvű képességek terén. Ezt súlyosbítják a külföldi, nem uniós munkavállalók mobilitását akadályozó, bürokratikus bevándorlási eljárások, amelyek hosszú átfutási időkkel és átláthatatlan követelményekkel nehezítik a szakemberek toborzását és megtartását. A jelentés szerint a magyarországi bérinfláció és a költség-versenyképesség csökkenése – ami egyes nyugat-európai országok szintjét közelíti – arra készteti a vállalatokat, hogy bizonyos tranzakciós szolgáltatásokat alacsonyabb költségű országokba telepítsenek át. Ehhez társul a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága, a korlátozottan elérhető ösztönzők, valamint a makrogazdasági és geopolitikai kockázatok, mint például az ukrajnai háború, amelyek növelik a befektetési bizonytalanságot és lassíthatják az új projektek indítását. A szektor jövőbeli sikeréhez elengedhetetlen a proaktív intézkedések sora. Szükséges a bevándorlási szabályok egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele, digitális alkalmazási platformok bevezetése, valamint speciális „tehetségvízumok” kialakítása a keresett szakmákban. Az oktatási rendszernek szorosabban kell illeszkednie az iparági igényekhez, közös képzési programokkal, adókedvezményekkel a vállalati képzésekre és munkahelyi tapasztalatot nyújtó modulokkal kiegészítve az egyetemi tanterveket. Ezen felül elengedhetetlen Magyarország, mint digitális szolgáltatási és tehetségközpont globális márkájának erősítése, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek mélyítése a hosszú távú versenyképesség biztosításához. Magyarország számára egyértelmű, hogy a jövőbeni siker nem a költség-megtakarításokon, hanem az értékteremtő képességen, a digitális transzformáció vezetésén és az ország globális tudásgazdaságba való beágyazódásán múlik. A szektor készen áll a kihívásokra, de ehhez szükséges a támogató szabályozási környezet és az együttműködés minden érintett fél részéről.